Helyeim a Hazában:

 

Sas-bérc, Buják mellett

 

25 éve jártunk itt először, majd 1998-ban - azóta nem. Egy, az erdőben emelkedő kis bércen különös épületmaradványt találtunk, annyit tudtunk meg róla hogy egy vadászkastély romja volt. Gyakorlatilag csak a négy fala állt, itt-ott némi gerendázat, csigalépcső-maradvány, növényzettel dúsan benőve. Maga volt a romantika, úgy ahogy volt. Mint mindig, felettébb izgalmas volt a helyiségek funkcióját, az egykor itt megfordulók életének eseményeit találgatni. Természetesen néhány fotó is készült.
Mostanság utánanézve kiderült, hogy: "A tornyot Pappenheim Szigfrid gróf építtette felesége kérésére bajor minta alapján 1920. körül. Eredetileg kettős célt szolgált. A földszinten a gróf erdésze lakott a családjával, az emeleti helyiségeket a tulajdonos használta vadászatai során vendégeivel vadászpihenőként. Az erdőterületet a család az 1930-as évek végén eladta, az új tulajdonos nem törődött a toronnyal. A fölszinten lakó erdészcsalád 1950. körül költözött el. Ezután a torony teljesen gazdátlanná vált, majd szép lassan tönkrement." (Idézet a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. weblapjáról, rövidítve.)
Az Erdészet 2001-2002-ben a FAO egy programjának segítségével gyakorlatilag az eredetivel azonos külsővel felújította és látogathatóvá tette. A későbbiekben belső munkálatokat is terveznek itt, kiállító és oktató termeket kialakítandó. Szintén az Erdészet weblapjáról származik a tornyot az eredeti és a mostani állapotában mutató két utolsó kép.