Helyeim a Hazában:
Kecskelyuk-barlang a Bükkben
Ez a barlang könnyen megközelíthető, az egykori Csanyik-völgyi Ampullagyártól negyedóra séta. Nincs lezárva, nem is tűnik veszélyesnek (bár minden barlang veszélyes !), egyetlen ága van, az is közel vízszintes - úgyhogy 33 éven belül harmadszor is sikeresen végigjártuk. Sejtelmes, háromszögletű bejárattal indul, ami egy tágas terembe torkollik. Ennek végén indul az először kényelmesen, majd egyre inkább alázattal (meghajtott derékkal) járható folyosó, amely kb. 10 percnyi, semmi máshoz nem hasonlítható izgalmas barlangi túra után egy szűkülethez ér. A szűkületen átkukkantva már csak sóvárogva állapíthattuk meg, hogy a folyosó folytatódik, az ugyan embernyi magas, de helyenként csak 20-25 centiméter széles nyíláson nekünk esélyünk sem volt átjutni - ez volt barlangi túránk végpontja. Ez a pont egyébként a bejárattól 130 méternyire van, a barlang teljes hossza 450 méter. A leírás szerint a szűkület után a barlang "elveszti barátságos jellegét", kuszodák, átbújók, szifonok következnek. Ez már sajnos nem a mi világunk.
Így sem
maradtunk élmények híján, léptünk tócsába, botlottunk sziklában, tenyereltünk jó
vajas sárba, vertük a fejünket kiálló kövekbe és persze jól össze is kentük a
ruhánkat. Láttunk alvó denevéreket, és természetesen meghallgattuk a barlangi
csendet, minden lámpánkat lekapcsolva. Legelső túránkon még '82-ben a velünk
lévő fiatal hölgyek halálra váltak, amikor hirtelen temérdek denevér repült
szemben velünk a szűk folyosón. Volt visítás, pedig ördögi ügyességgel cikázva
egyáltalán nem értek hozzánk. Azt mondták a lányok, hogy ezt öregasszony
korukban is meg fogják emlegetni. Ez egyikükkel most praktikusan meg is
történt...
Egy antik kép 1982-ből: a denevérvadászatban frissen részt vett lányok
(mind feleségek voltak már) a Hámori-tó partján