Helyeim a Hazában:

 

Aranybányászok nyomában Telkibányán 1. - a Jó-hegyi horpamező.

 

A közép- és újkori aranybányászatáról nevezetes Telkibánya mellett egy remek tanösvényt létesítettek "Aranyásók útja" néven. Van rövidebb és hosszabb változata, az aranybányászat mára vadregényes helyeken még fellehető emlékeit mutatja be. Kövessük őket időbeli sorrendben! A legrégebbi bányászati módról a Jó-hegy gerincén és lankáján húzódó horpamező tanúskodik. Kb 12.5 millió évvel ezelőtti vulkáni tevékenység utóműködéseként oldott ásványi anyagokat - köztük nemesfém-érceket - tartalmazó forró víz tört a felszínre, csatornája mentén a felszínről a mélybe nyúló teléreket hozva létre. Ezen a helyen, a külszínen talált ásványok nyomán fedezték fel a Telkibánya környéki nemesfém-lelőhelyeket. Ezeket a teléreket fejtették a Károly Róbert korabeli bányászok, a külszíni érc fogytával egyre mélyebbre, akár 20-30 méterre ásva. A kitermelt meddőt a gödör szélére hordták, így alakultak ki ezek a jellegzetes, apró vulkán kráterekre emlékeztető "bombatölcsérek", amelyek a bányászok nyelvén a horpa nevet viselik.