Helyeim a Hazában:

 

Hársbérc - a Zemplénben

 

Elmesélem hol nyaraltunk 2015 -ben. Kinézed szépen a térképen hogy hol van Magyarország legkisebb lélekszámú városa, Pálháza (Sátoraljaújhelytől északra tízegynéhány kilométerre), Szolnoktól alig 250 km, autóval erős három óra. Mielőtt beérsz Pálházára, balra fordulsz Kovácsvágás felé. Nem állsz meg az elhagyatott kis falucskában, hanem mész tovább míg Vágáshutára, a világvégi kis zsákfaluba nem érsz. Itt a templom és a kocsma alkotta  (érdeklődés hiányában már mindkettőt bezárták) főtérnél balra fordulsz egy végtelenül és kanyargós, de aszfaltozott utcácskába. Amikor ennek is vége, jobbra kanyarodsz és alig párszáz méter után felérsz a Hársbérc nevű kopasz gerincre - na ezen a csodaszép körpanorámát nyújtó helyen épült a Hársbérc Vendégház. Ezen a világtól elrugaszkodott helyen áll vagy hat nyolc frissen épült kacsalábon forgó nyaraló, az utca (nem néz ki utcának) villannyal, vízzel, közvilágítással frissen ellátva. Szerény, két hete megnyitott lakunkban mi voltunk a második vendégek - négy remek, pazarul berendezett hálószoba (mind saját fürdőszobával), kompletten felszerelt konyha, komoly méretű nappali és az éjfélig tartó borocskázások helyszíne, a gyönyörű kilátást nyúltó terasz adta kényelméről csak felsőfokú jelzőkkel lehet nyilatkozni. Innem jártuk be csillagtúra-szerűen a Zemplén becses helyeit egy héten keresztül. Mielőtt azt hinnéd hogy ez aztán tényleg a világ vége, elmesélem, hogy az itt véget érő aszfaltút erdei földútként folytatódik a rengetegben - hogy' hogy nem, érkezésünk után öt perccel erről a földútról egy autó kanyarodott ki, benne évtizede nem látott egykori évfolyamtársammal, Tapa Palival. Jó ha öt más embert láttunk itt egész héten... Kis ország vagyunk, na.